Hát, nagyon nehéz ilyenkor bármit is mondani, írni, de leginkább gondolni.
Mind' elmegyünk egyszer, Te is, én is. Ki előbb, ki később, ki korán, ki későn.
Mindig nagyon rossz, amikor valaki elmegy és az ember úgy érzi, hogy ez korán volt.
Ez pedig korán volt.
Jaj Istenem, ez most nagyon rossz nekem.
Ha valakinek annyi élményt köszönhetek, mint Tunyónak, akkor az nagyon fog hiányozni. Ma szimplán elhúzok egy csöndes helyre és elengedem ezt az embert. Ugyanúgy, mint Bencsik Samut, Cserháti Pityit és a többieket.
Drága Tunyó!
Nagyon Köszönöm.
Legyen Neked könnyű a föld.
http://elorementek.hu/index.php?tart=zenesz&za=120
Friss kommentek