Régen vártam - sokadmagammal erre a napra.

A jó kis alsóörsi motorosfesztivál konstans nyári programommá vált. Meglepő ez számomra is, különös tekintettel arra a tényre, hogy a hazai fesztiválok 99%-a kiveri a biztit nálam.

Alsóörsön azonban található mindig valami olyan, amiért érdemes odamenni. Tavaly Eric Burdon tartott slágerparádét, de láttuk már itt még a Motörhead-et is. Ide mérsékelten járnak a balhés arcok és a kamaszkori idiotizmus összes jelét tünetően viselő kiscsajok, csatolt részeikkel együtt. Rendes, nyugis motoros arcok sörözgetnek békésen. Love, peace - és ez ránk fér manapság.

Idén Gary Moore volt a headliner, akiről eddig két földrészen és legalább hat országban maradtam le a rendszerváltás óta.

Ideje volt, hogy idetolja sebhelyes arcát. Ja.

Szeretem ezt a fickót, bármit is csináljon. Jók a Skid Row lemezei, imádom a Colosseum II-vel kiadott prog-os cuccokat. Egyik első bakelit lemezem volt a Thin Lizzy féle Black Rose - a mai napig hallgatom. Remek hard rock dalok fűződnek a nevéhez - és persze a blues cuccok: etalonok.

Naszóval és persze mire a koncert elkezdődött az eső is rákezdett. Nemigen érdekelt ez senkit se.

Az az igazság, hogy mire Gary megjelent a színpadon, már nem érdekelt semmi sem. Sajnos ehhez Gary-nek semmi köze sincs. Mindegy. Ezt dobta aznapra a gép.

Csak álltam, kívül az eső mosott, belülről meg Gary Moore zenéje és ez így jó is volt. Mindenfélét kellett volna csinálni, setlist-et írni, fényképezni: de nem. Élvezkedni, bulizni: de nem.

Ez a pasi viszont kimosott és aznapra ez volt a program.  Köszönöm, rám fért.

Fényképet nem készítettem, talán legközelebb...

Azért Török urat jól ideszerkesztem, mert roppant jó kis bulit nyomott Ő is.

Csillag Zoli remek weblapja beszámolóval és képekkel: http://www.garymoore.hu/news.htm